Nem akartam a testvérem nyugalmát megzavarni ilyen kérdésekkel, ezért feltöltöttem a képet az internetre, és létrehoztam egy szavazást, hogy kiderítsem, tudja-e valaki, mi ez.
Különböző elméletek születtek, de a legelterjedtebb vélemény az volt, hogy ez egy kis női táska felső része. Ez a lelet azonnal emlékeket idézett fel bennem.
Gyerekkorában a nővérem mindig tartott apróságokat a táskájában, és most, sok évvel később, egy darab múltba vesző emlékre bukkantam. Nagy valószínűséggel ez a táska az övé vagy akár az édesanyánké lehetett.
Kíváncsiságom felébredt, és elkezdtem kutatni a női kézitáskák történetét. Kiderült, hogy az évek során jelentősen megváltozott a dizájnjuk, és nem csupán praktikus tárgyak, hanem a divat szerves részévé is váltak.
Minden táskának megvan a maga egyedi története, és ez az apró tárgy sem volt kivétel.
Amikor a gyerekek meglátták ezt az objektumot, elkezdtek azon gondolkodni, milyen titkokat rejthetett a múltban. Elmondtam nekik, hogy a kis táskákban nemcsak tárgyakat, hanem fontos pillanatok emlékeit is őrzik.
Végül úgy döntöttünk, hogy nem dobjuk ki, hanem emlékként megőrizzük. Most a könyvespolcon kapott helyet, és emlékeztet bennünket a gyermekkorra, valamint arra, milyen fontos értékelni az élet apró dolgait.
